A cikk célja, hogy bemutassa a bolgár cégnév jogi szabályozását, különös tekintettel a cégforma megjelölésére, valamint a cégnév használatának kötelező követelményeire. Ezek az információk különösen fontosak a Magyarországon működő vállalkozások számára, akik Bulgáriában kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni vagy cég alapítását tervezik.
Bevezetés
A gazdasági társaságok cégneve nem csupán azonosító szerepet tölt be, hanem jogi és gazdasági jelentőséggel is bír a kereskedelmi forgalomban. Jelen cikk célja, hogy bemutassa a bolgár jogrendszerben hatályos, a cégnevekre vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket, különös tekintettel a bolgár Kereskedelmi Törvény előírásaira, valamint a gyakorlati alkalmazás sajátosságaira. A cikkkel átfogó képet kívánunk nyújtani mindazok számára, akik Bulgáriában működő vállalkozást hoznának létre vagy már meglévő magyar társaságuk leányvállalatát kívánják ott bejegyezni.
Jogtörténeti háttér
A társaságok cégnevére vonatkozó szabályokat Bulgáriában a Kereskedelmi Törvény tartalmazza. Érdekesség, hogy az első bolgár Kereskedelmi Törvényt 1897-ben fogadták el, és az 1898. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály jelentős része az 1875. évi magyar kereskedelmi törvény, valamint az 1876-os magyar váltótörvény rendelkezésein alapult. A Kereskedelmi Törvényt a szocialista időszakban, 1951-ben hatályon kívül helyezték, ezzel gyakorlatilag megszűnt a kereskedelmi jog önálló szabályozása. A jelenlegi, 1991-ben elfogadott Kereskedelmi Törvény azonban bizonyos rendelkezéseiben visszanyúl a korábbi törvény szövegéhez, egyes részeit szó szerint reprodukálva.
A cégnév fogalma
A Kereskedelmi Törvény 7. cikkének (1) bekezdése szerint:
„A cégnév az a megjelölés, amely alatt a kereskedő a tevékenységét végzi és aláír.”
Ez lényegében megegyezik az 1897-es magyar kereskedelmi törvény 10. §-ának szövegével:
10. § A czég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja, s melyet aláírásul használ.”
Érdekes nyelvi párhuzam figyelhető meg: míg Magyarországon a „cég” szó eredetileg a társaság elnevezését jelentette, mára a köznyelvben magát a vállalatot jelöli. Ennek megfelelően a jelenlegi magyar jogszabályok a „cégnév” kifejezést használják. Bulgáriában hasonló a helyzet, ám a törvényben továbbra is a „firma” (cég) kifejezés szerepel, amelyet a köznyelvben szintén a vállalkozás szinonimájaként használnak.
Jogszabályi előírások
A bolgár Kereskedelmi Törvény 7. cikke a következő fontos rendelkezéseket tartalmazza a cégnévre vonatkozóan:
7. § (1) A cégnév az a megjelölés, amely alatt a kereskedő gazdasági tevékenységét gyakorolja és amely alatt aláír.
(2) A cégnév a törvény által előírt kötelező tartalmon túl utalhat a tevékenységre, a részt vevő személyekre, valamint szabadon választott kiegészítést is tartalmazhat. A cégnévnek valósnak kell lennie, nem lehet félrevezető, és nem sértheti a közrendet vagy az erkölcsöt.
(3) A kereskedő köteles a cégnévét bolgár nyelven feltüntetni. Ezen felül lehetősége van azt idegen nyelven is megjeleníteni.
…
(5) A cégnév nem lehet azonos vagy összetéveszthető védjeggyel, kivéve, ha a kereskedő annak jogosultja.
A cégnév kötelező elemei
A cégnév kötelező eleme a társaság jogi formájára utaló megjelölés, amelyet bolgár nyelven és cirill betűkkel kell feltüntetni. A leggyakoribb társasági formák a következők:
- ООД – Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.)
- ЕООД – Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság
- АД – Részvénytársaság (Rt.)
- ЕАД – Egyszemélyes Részvénytársaság
- ДПК – Változó Tőkéjű Társaság (új forma)
Léteznek más, ritkábban előforduló formák is, például: Közkereseti Társaság (СД – SD) , Betéti Társaság (КД – KD) , Részvénytársaságként Működő Betéti Társaság (КДА – KDA) , Európai Gazdasági Egyesülés (ЕОИИ – EOII) , Európai Társaság (ЕД – ED) , valamint egyéb törvények alapján alapított társaságok, mint például a Kötelezettségekről és a Szerződésekről szóló Törvény szerinti társaság (ДЗЗД – DZZD) vagy a Speciális Befektetési Célú Részvénytársaság (АДСИЦ – ADSITS).
A cégnév bolgár nyelvű feltüntetésének szabályai
A bolgár jogszabályok értelmében a társaság cégnevét kötelező módon bolgár nyelven, azaz cirill ábécével kell feltüntetni a hivatalos nyilvántartásokban, beleértve a Cégnyilvántartást (Търговски регистър) is. Ez nem azt jelenti, hogy a cégnévnek értelmes bolgár szónak kell lennie – a törvény ugyanis nem követeli meg, hogy a cég elnevezése a bolgár nyelv szókincséből származzon, vagy nyelvtanilag szabályos kifejezés legyen. Ehelyett a hangsúly azon van, hogy a cégnév olvasható és rögzíthető legyen bolgár nyelven, a hivatalos cirill írásmód alkalmazásával.
A bolgár cégnév lehet fantázianév, mozaikszó, vagy akár számokat is tartalmazó karakterkombináció. Ez lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy kreatív, nemzetközileg is használható márkanevet válasszanak, amely ugyanakkor megfelel a helyi jogi előírásoknak. A cégnevek gyakorlati alakítása során azonban fontos figyelembe venni, hogy egyes hangzók átírása bolgár nyelvre torzíthatja az eredeti név kiejtését, különösen magyar nyelvű elnevezések esetében.
A cégnév bolgár nyelvű kiírása kapcsán meg kell említenünk, hogy a bolgár jog lehetőséget biztosít a tevékenységi körre utaló megnevezések használatára is – például „kereskedelmi”, „fuvarozási”, „szolgáltató” stb. Azonban a bolgár cégalapítási gyakorlatban ezek a kiegészítések jellemzően ritkák. A cégnevek többsége tömör, a jogi forma megjelölésével zárul, és sok esetben egyedi betűkombinációra vagy nemzetközi brandre épül.
Mit nem tartalmazhat a bolgár cégnév?
A bolgár Kereskedelmi Törvény világosan meghatározza azokat az eseteket, amikor egy cégbejegyzés során választott név nem fogadható el. A legfontosabb korlátozás a megtévesztő nevek tilalma. A cégnév nem keltheti azt a benyomást, hogy a társaság olyan tevékenységi körrel rendelkezik, amelyre engedélye nincs, illetve amelyre külön jogszabályi követelmények vonatkoznak. Így például nem szerepelhet a névben olyan megjelölés, mint „bank”, „biztosító”, „befektetési társaság”, kivéve, ha a társaság rendelkezik az ehhez szükséges pénzügyi felügyeleti engedélyekkel.
Tilos továbbá olyan cégformát szerepeltetni, amely nem felel meg a tényleges bejegyzett jogi formának. Például ha egy vállalkozás korlátolt felelősségű társaságként (ООД) kerül bejegyzésre, nem tüntetheti fel magát részvénytársaságként (АД), még részben sem. Egy ilyen hibás megjelölés – például „X АД ООД” – a törvény értelmében is félrevezetőnek minősül.
Szintén jogszabály tiltja, hogy a cégnév sértse a közerkölcsöt vagy a közrendet. Ezen a ponton a jogalkotó külön figyelmet fordít a nyelvi kifejezések minőségére: nem engedélyezett a trágár, obszcén, gyűlöletkeltő vagy más, társadalmilag elfogadhatatlan kifejezések használata. E tilalom alá esnek azok az elnevezések is, amelyek etnikai, vallási, nemi vagy politikai szempontból érzékeny tartalmakat hordoznak.
Végezetül, a cégnév nem lehet azonos vagy összetéveszthető egy már meglévő, védett kereskedelmi névvel, márkanévvel vagy védjeggyel – sem bolgár, sem nemzetközi viszonylatban. Amennyiben a választott elnevezés hasonlóságot mutat egy bejegyzett védjeggyel, a bejegyzési kérelem elutasításra kerülhet, kivéve, ha a társaság igazolni tudja jogosultságát annak használatára.
Cég idegen nyelvű elnevezése
A bolgár jogi szabályozás értelmében a társaság neve egy idegen nyelven is feltüntethető, de kizárólag egy nyelven és kizárólag a hivatalos cirill változat latin betűs átírásával, azaz transzliterációval. Ez nem azonos a hivatalos fordítással Magyarországon: nem a jelentés, hanem a hangzás kerül átírásra az angol ábécé 26 betűjének felhasználásával. Azaz, az ékezetes magyar karakterek, mint az „é”, „ő” vagy „ű”, nem használhatók az idegen nyelvű elnevezésben.
A magyar ügyfeleink gyakran választanak olyan cégnevet bulgáriai leányvállalatuknak, amely megegyezik az anyavállalat nevével, vagy annak bővített változata (pl. „X Kft.” → „X EOOD” vagy „X Bulgaria EOOD”).
Az átírás során gyakori nehézséget okoz a magyar cégnevek bolgár megfelelőjének kialakítása. A magyar és a bolgár nyelv sajátosságai miatt néha nehéz, vagy akár lehetetlen bizonyos szavakat átírni egyik nyelvről a másikra anélkül, hogy a kiejtésük megváltozna.
Az alábbi táblázat néhány jellemző magyar betű bolgár és latin átírását mutatja be:
| Magyar betű | Kiírás bolgár nyelven | Latin betűs átírás |
| A, Á | А [A] | A |
| É | Е (E) vagy ЕЙ (EJ) | E |
| I, Í | И [I] | I |
| Ö, Ő | О [O] vagy ЙО / ЬО [jo] | O |
| Ü, Ű | У [U] vagy Ю [JU] | U |
| Gy | Дь [Dj] | Gy |
| U, Ú | У [U] | U |
Összefoglalás
A bolgár cégnévadás jogi szabályozása pontos, szigorú és strukturált keretet nyújt a vállalkozók számára. A kötelező cirill betűs kiírás, a jogi forma feltüntetése, a félrevezető megnevezések és a védjegyütközések kizárása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek világos, jogilag védhető és piacképes név alatt működjenek. A magyar vállalkozások számára külön kihívást jelenthet a magyar nevek bolgár környezetbe történő átültetése, különösen, ha a cégnév jelentéstartalommal vagy kiejtési sajátosságokkal bír.
Ezért minden esetben érdemes jogi vagy cégalapítási tanácsadó segítségét kérni a cégnév kiválasztásakor, különösen akkor, ha a vállalat hosszú távú jelenlétet tervez a bolgár piacon. A megfelelő cégnév nemcsak jogi megfelelést garantál, hanem a márkaépítés és a piaci pozícionálás egyik alappillére is lehet.
